Vannak az életben egészen kivételes, elképesztő, meglepő és váratlan dolgok, de olyan véletlen, amilyenben részem volt 2001-2002-ben, olyan kevés. 

Az idősebb élettársam melletti kalandozásaimról írtam korábban, ez is hasonló eset volt. A munkáink miatt gyakran dolgoztunk úgy, hogy ő délelőtt munkahelyen, én meg otthon (és csak délután mentem melóba). Unalmas óráimban jöhetett egy kis cset itt-ott. 

Így futottam össze egy kellemes dumcsipartnerrel. Nem tűnt többnek egy pillanatig sem, én nem titkoltam, hogy nem vagyok független, ő sem, hogy férjezett - de mindketten izgalmat kerestünk, és hát a testiség nélkül is lehet izgalmi állapotba kerülni. Jópofa csaj volt, egy tizessel idősebb nálam. De fotót nem akart cserélni, nagyon sokat nem árult el magáról, szóval csak flörtöghettünk, izgalmas dolgokról cseteltünk.

Pár nap után én voltam olyan tolakodó, hogy megkérdeztem, ugyan árulja már el hol lakik Budapesten. Nem kell pontosan, beérem a kerülettel. Mondta, hogy a 13. kerületben. Óhh, ez nagyszerű, hiszen én is :)

Egyre izgalmasabbnak tűnt, olyanokat mesélt, amire nem voltam azért felkészülve. Hogy a szexuálisan kihűlőben lévő férjét visszahódítsa, szexológus tanácsra análisan is felkínálta magát... hogy igen, nagyon szeret csókolózni és szopni... és "mellesleg" sem lennék csalódott vele.

Felajzott a gondolat, hogy micsoda nő lehet! Kértem, legalább az utcája kezdőbetűjét árulja el.

K - mondta.

Hoppá, mondtam, enyém is.

Következő? Mondta, az is azonos volt. Sőt a harmadik és a negyedik is.

Tovább nem kellett játszanunk, mert egyértelmű volt, ugyanarról az utcáról van szó. 

Most ő következett, azt kérdezte, ha kinézek az ablakon, mit látok?

Mondtam, egy kisboltot, a másik oldalon meg a házak által közre zárt játszóteret padokkal és pingpongasztallal. 

"Ne viccelj, én is!!!!" - jött a válasz.

Végigpörgettem az agyamban a négyemeletes házunk kilenc lakásának lakóit, de nem, ilyen nőre nem emlékeztem. 

Rövidre kellett zárni: elárultam a házszámot.

Nem jött válasz hosszú percekig, nem értettem, miért? Lehet, tényleg ugyanaz a ház és megijedt???? Negyedóra is eltelt, mire láttam, ismét pötyög. "Hazudsz, nem laksz itt! Lementem, megnéztem a postaládákat, ilyen keresztnevű nincsen!" - írta.

Jót mosolyogtam, hiszen tényleg nem volt kint a nevem. Papíron még a szüleimhez voltam bejelentve vidékre, ide aztán semmilyen levelem nem jött, nem is gondoltam arra, hogy kiírjam. Elárultam  neki, hogy kivel élek együtt. Mondtam, egyedül vagyok, ha nem hiszi, jöjjön, kopogjon be.

Azt mondta, a fia beteg, azért van itthon... de kétségtelen, hogy izgatja a dolog, és ... hát... nem is tudja... de oké, jön. De nem kopog, jöjjek ki a folyosóra.

Tudtam, hogy őrület az egész, de belementem. Az ajtó kukucskálójára tapadtam, és figyeltem, vajon tényleg jön valaki? Ha igen, akkor lentről vagy fentről? Valóban él itt egy olyan nő, akit nem ismerek?

És jött... lassan, bizonytalanul, félénken az emeletről. Megvártam, amíg az ajtó elé ér, és kinyitottam. Nagyon szép nő volt, nálam egy fejjel alacsonyabb, festett vörös hajjal, bűbájos mosollyal, csinos alkattal és ahhoz képest valóban nagy mellekkel. Döbbenet, de bő egy éve éltem ott, és sohasem láttuk egymást addig. 

Beinvitáltam, és bíztam benne, hogy a mellbimbói nem a hideg miatt kemények annyira, hogy majd átszúrják a fehér pólóját, hanem mert őrülten izgatott. Az ajtó becsukódott, finoman nekitoltam és megcsókoltam. Szinte letéptük egymásról a ruhát, és pillanatok alatt a bejárati ajtóhoz legközelebbi (háló)szobában találtuk magunkat. Mindketten nagyon akartuk, és ugyan elég bizarr volt, hogy kemény szex közben egyszercsak a fiát hallottuk, ahogy a lépcsőházban azt kiabálja, "Anya, hol vagy?", de azért befejeztük a dolgot.

14 hónapig tartott köztünk a flört, óvatosak voltunk, ritkán találkoztunk, de az akkor mindig bombaként robbant. 

Ő volt az okosabb, és következő év decemberében kérte, fejezzük be. Mert jó, finom, izgalmas, de túl veszélyes.

Vannak az ember életében olyan kalandok, amelyekre azért nem feltétlenül büszke. Nekem is becsúszott néha ilyen, bár most, amikor visszaemlékszem a történtekre azért csak ágaskodik a férfiasságom. Mert megvolt a maga izgalma.

Ismét egy olyan kéthetes időszakot éltem, amikor egymagam maradtam otthon. Jöhetett a cset, a flört, a féktelen farokverés. Csak éppen hús-vér punci nem akadt horogra. 14 napot maradtam magamra, amíg a párom a lányainál nyaralt, de a 11. nap után azt éreztem, ezt most tényleg szexmentesen le fogom hozni.

Aztán összefutottam Évával. 

Igazából a helyzet nagyon adta magát, egy közeli művelődési ház recepciósa volt, nálam 15 évvel idősebb, telt nő volt, aki azt mondta, jó lenne már egy fiatal csődör. Na, annak aztán nem tartottam magam, de szorított az idő, adódott a lehetőség, gondoltam, egy randit megér, mit veszítek? Pünkösd hétvégéje volt, nem is értettem, miért van nyitva a művelődési ház. De nyitva volt, ő dolgozott, mondta, ugorjak be.

Odahajtottam, tényleg ott várt. Azért a felfokozott baszás utáni vágyban az embert megtréfálja a képzelőereje is, mert a dögös démon helyett azért egy kissé rosszabb állapotban lévő, dohányszagú, de kétségtelenül telt/molett nő fogadott. Le sem tudtam venni a szemem a hatalmas csöcseiről (írhatnék cicit, mellet, de hát ezek tényleg csöcsök voltak).

Nem sokat kertelt, látta a mohó pillantásaim, így kis kínosnak ható beszélgetés után rákérdezett: "Megbasznál?"

Tudtuk mindketten, hogy ezért találkoztunk, mondtam: "Meg"

A nagy aula távolabbi, hosszanti része egy egybefüggő ruhatár volt fogasokkal, pulttal. Felemelte és behívott. Pillanatok alatt megszabadított az alsó ruházatomtól és keményre szopta a falloszom. Majd lekapta a szoknyáját és a bugyiját, egy székre állva felmászott a pultra.

Életem legszőrösebb muffja tárul a szemem elé, amibe pillanatokon belül becsusszantam. Nagy volt és lucskos, öröm volt gyömöszölni. Kis pihenővel kértem, vegyük már le a felsőjét is, hogy markolhassam a hatalmas dudákat. Hát, ha valaki az utcáról az üvegablakra tapasztotta volna a szemét, láthatta volna, ahogy egy hájas testet alaposan megdolgozok.

A csók nem esett annyira jól a dohányszag és dohányíz miatt, de azért jó volt együtt elélvezni.

Hazaértem, igazából kissé szégyelltem, hogy ebbe így belementem. De mire bekapcsoltam a gépet, már egy üzenet fogadott: "Ezt valamikor meg kell ismételni, mit gondolsz?"

Még két nap volt a "szingliségemből", mondtam, oké, másnap este esetleg... de nálam nem szeretném, menjünk szállodába. Eszembe jutott, hogy a minap a Hegyalja úton belefutottam egy hotelbe, rákerestem, elég messze volt tőlem ahhoz hogy minimalizáljam az ismerősökkel való összefutást, árban még belefért, így azt beszéltük meg. 

Kicsit még cseteltünk álmokról, vágyakról, perverz izgalmakról, és abban maradtunk, hogy kétsaroknyira a munkahelyétől felveszem másnap késő délután. Így is lett, együtt hajtottunk a hotelhez, gyors volt a bejelentkezés, hamarosan már a szobában találtuk egymást.

Azért nyugiban, négy fal között sokkal jobb volt szeretkezni, főleg, hogy komolyan vette a perverz gondolatokat. Ha már én hívtam meg szobára, ő hozott egy üveg pezsgőt, amit gyorsan benyakaltunk. Aztán fürdeni mentünk, ahol gyakorlatilag élvezésig nyalatta magát, és arra kért, hadd vizelje le a testem. Eléggé megalázó volt, de engedtem.

Utána fergeteges szeretkezés következett, sok testnedvvel... majd amikor én már hulla voltam, ő meg még mindig kívánta, arra kért, az üres pezsgősüveggel élveztessem. Addig soha olyat nem tettem, nekem is izgalmas volt.  És még nem volt vége, azt mondta, ha már szinte egy méret vagyunk, próbáljam fel a fehérneműjét. Először volt rajtam női bugyi és melltartó, bár előbbi elég gyorsan kicsinek bizonyult. Úgy, ribancosan is megfarkaltam... hogy aztán mindketten kifacsarva aludjunk reggelig.

Lehet, lesznek, akik elpártolnak tőlem (nem mintha félelmetes rajngótáborral rendelkeznék), de be kell vallanom: az idők során pasiztam is. De teljesen ártatlan vagyok, nem én akartam, a sors alakította így :)

A 23 évvel idősebb élettársam szopásimádata bizsergető gondolatmenetet ébresztett bennem. Miért szereti annyira? Milyen lehet egy megmerevedő falloszt megfogni, bekapni? Mennyire izgató, ha a partner dugja a számat? Megannyi kérdés, amire nem tudtam, nem kaptam választ.,

Persze, kérdeztem én a drágám, aki csak annyit tudott mondani, hogy isteni érzés, főleg az a testi-lelki vágy és bizalom, ami egy spermagejzírben csúcsosodik ki a végén.

Nem tagadom, állt a farkam, ha erre gondoltam. Ábrándoztam, vágyakoztam, fantáziáltam. De hát egy megrögzött hetero, nőimádó pasi hogy a fenébe ismerkedjen? Nem független, így melegbuli kizárva, nem is tudom, hogy akkor voltak-e már ilyen speciális szaunák (de oda egyedül, elsőre úgysem mertem volna elmennI), reménytelen helyzet.

A megoldást persze ismét a net kínálta. Itt, az Eropolison is próbálkoztam, de különféle cseteken is. Akadt is néhány férfi, akikkel beszélgettem, de igazából egy maradt meg, akin azt éreztem, átérzi a helyzetem, megért, és akár segítene is. 29 voltam, ő 64, Budán lakott egyszép nagy, kispolgári lakásban a feleségével. Amikor alkalom adódott (és egyedül voltunk otthon), cseteltünk, ha erre nem volt lehetőség, leveleztünk. 

És kifejeztem vágyam, elképzelésem, félelmem és aggályom, ő nyugatott, a segítségéről biztosított, ha eljönne az idő a beteljesüléshez. Szerintem heteket, sőt, hónapokat leveleztünk, és ő látta elérkezettnek az időt, hogy egy csetelős alkalommal feltegye a kérdést: ha mindketten egyedül vagyunk és ráérünk, miért nem élőben folytatjuk... nála.

*Álló fallosszal, a torkomban tobogó szívvel írtam le neki a három betűt: OKÉ!
*
Én Angyalföldön laktam, ő a második kerületben... letusoltam, beültem az autómba és odahajtottam hozzá. Nem tudom, honnan volt mindehhez bátorságom, de azt hiszem, addigra már a vágy minden félelmet felülmúlt bennem, és olyan tetőfokára hágott, hogy szerettem volna megtapasztalni és megvalósítani az álmaim. Pedig higgyétek el, azok nem voltak olyan óriásiak.

Nagy kertes sorház volt, becsengettem, kijött. A fotók alapján az alkatát már láttam, az stimmelt, keresztnév egyeztetés is, így beinvitált. Egy kellemes, hatvanas, nálam alacsonyabb, zömökebb férfi volt. Pocakos, de nem a magamfajta hájas dagi, inkább sportosabb. Kedves, intelligens férfiként hellyel, kávéval kínált, kicsit beszélgettünk, amitől úgy éreztem, nem múlik a fesztelenségem, inkább őrülten izgulok. És nehogy előkerüljön egy vérnyomásmérő, mert tuti mentőt hív :D

8-10 perc csevegés után megkérdezte, ha ránézek, akkor azt kaptam-e, amire számítottam. Mondtam, hogy abszolút, ilyen intelligens, igényes pasira számítottam. 

"És amiről annyit beszéltünk, azt szeretnéd-e?"

Igent rebegtem, erre odalépett hozzám, kézen fogva a nappaliba vezetett, gyengéden megölelt, megsimogatta a popóm, és mondta, várjak kicsit. Hozott egy levedőt és a kanapéra terítette, majd levetkőztetett. Ott áltam meztelenül, pocakosan, kőkemény farokkal és megkeményedett, felizgatott mellbimbókkal.

Kérte, vetkőztessem le, ezt kissé ügyetlenül, de megtettem. Leültetett a friss lepedővel borított kanapéra, elém állt és a kezembe adta a farkát.

"A tied, tedd azt, amit szeretnél!" - mondta. Még lankadt volt, de éreztem, ahogy kezd megduzzadni. Simogattam, ő kérte, hogy a másik tenyerembe nyugodtam engedjem a golyóit, azokat is bátran simogassam. Őrület volt, mert ott állt előttem egy hatvanas pasi, egyre keményebb farokkal. 

"Szeretnéd megkóstolni?" - kérdezte, és miután félszegen bólintottam, finoman az ajkaimhoz tolta. Megnyalintottam, mondta, ha nem akarom egyből a számba venni, nyugodtan puszilgassam. De ne csak a csúcsát és a makkot, bátran a hengeres test bármely pontját.

Végigpusziltam, ő pedig egy alkalmas pillanatban a számba csúsztatta. 

Attól féltem, én élvezek el attól, hogy ott van bennem. Finoman vertem és ügyetlenkedve próbáltam a számba venni, de türelmes volt. Aztán persze megfogta a fejem, mondta, hogy markoljam nyugodtan a seggét, ha akarom, és nagyon finoman baszni kezdte a számat. Nem durván, nem keményen, nem mélyen... csak, hogy érezzem :)

Imádtam, és először éreztem magam egy büdös kis kurvának. Hosszasan csócsáltam a farkát, ő néha baszta a szám... és közben azt mondta, nem szeretne a számba élvezni, mert elsőre nem tudja, tetszene-e, és nem akar rossz élményt. Élvezés előtt ezért kihúzta, és ahogy ott ültem, ráverte a csöcseimre, pocakomra.

Majd váratlanul hanyatt lökött és ráhajolt a farkamra. Kértem, hogy ne tegye, mert baj lesz, de mire kimondtam, már tele is lőttem a száját. Ő pedig előre nyújtott kezekkel rámarkolt a melleimre és csak nyelte-nyelte.... majd egyszerűen rámfeküdt, összecsúnyálkodva magát és engem a saját rám spriccelt nedűjével.

Mondta, hogy tudja, mit érzek, menekülnék... de ne tegyem. Ez nem bűn, amit csináltunk, erre vágytam, ő csak megadta nekem ezt.

Megmosakodtunk, és kérte, ha már úgyis megyek hazafelé, vigyem el a Margit-hídig.

Hazáig, de még otthon is a szégyen mardosott, majd eltelt egy-másfél óra, és már kellemes élményként volt meg a fejemben a kaland. 

Csak azt bántam, ez a párommal nem oszthatom meg.

Soha :(

Idősebb élettársamnak három lánya volt, a legkisebb annyi idős, mint én. Nem mondom, hogy nem fantáziáltam róluk, de amint korábban írtam, inkább azt használtam ki, hogy a tengerentúl éltek, így amikor a párom meglátogatta őket, akkor gyakrabban mertem ismerkedni. 

Kevés élményem kapcsolódik az Eropolishoz, de igen, itt is ismerkedtem meg (szex)partnerrel. Bár óvatosságom miatt sokáig nem voltam biztos benne, hogy akivel beszélek, tényleg egy nő.

Legalábbis nagyon zavarban voltam, amikor az első csetelésünk során azt írta, most ráér, menjek el hozzá és dugjunk. Hát, gondoltam, ilyet egy valós nő sohasem írna - se előtte, se azóta nem fordult velem elő. Jó, ha Alain Delon és Brad Pitt keveréke lennék, akkor lehet, előfordulna, de hát nem...

Amikor ezt leírta, azonnal kihátráltam az egészből.  Aztán eltelt másfél-két hét, ismét összeakadtunk, emlékezett rám, kérdezte is, miért futamodtam meg. Nem írtam a kétségeimről, ő meg ismét írta, hogy oké, megint ráér, egyedül van, menjek és basszunk.

Gondoltam, ezt már csak megnézem. Abszolút vakrandi volt, fotót nem cseréltünk, azon tűnődtem, odamegyek, lebukni nem tudok, max szó nélkül elsomfordálok. Annyit tudtam róla, hogy alacsony, vékony, barna, rövid hajú. A József Attila Színháznál beszéltünk meg randit délután 1-re, és ugyan időben elindultam, de dugóba kerültem és késtem 10-11 percet. Autót leparkoltam, rohantam... és már csak azt láttam, hogy egy csinos, vékony nő távozik a megbeszélt sarokról. 

Hát csak nem hagyom, hogy elmenjen! Utánamentem, kicsit kínosan éreztem magam, de égő arccal megszólítottam... és tényleg ő volt.

Én akkor 30 lehettem, ő 50 feletti, olyan 160/50, csinos nő. nem is értettem, mit akar tőlem, egy hegyomlástól (akkor a 187 centimhez olyan 105-110 kg párosult). A színház mögötti tízemeletesekben lakott, úgy mentünk fel, hogy a liftben már fogta a kezem, ahogy beléptünk a lakásba, az ajtónak nyomott és smárolni kezdett.

Fél perc múlva már pucéran ültem a fotelben, ő rajtam... smároltunk, tapiztam, markoltam... egy perc múlva már hanyatt fekve nyalatta magát, majd kérte, basszam meg keményen. Életem egyetlen igazán vékony nője volt... azt hittem, szétreped a vaskos farkamtól, de csodásan bírta. Félórán át kúrtam, teleélveztem... utána még egy félórát nyalakodtunk, csodálatos volt.

Aztán utána hiába kerestem többet, vagy nem reagált vagy amikor igen, azt írta, csodálatos volt velem, de igazából szakítás után volt, és arra vágyott, hogy egy fiatal, nagydarab pasi alaposan megfarkalja.

Basszus, KIHASZNÁLT EGY NŐ :D :D :D :D

Mielőtt még azt mondanátok, nem, nem igaz... nincsen könyvtáros-fetisizmusom:)

Jó, életem első ilyen típusú fellángolása még a szombathelyi főiskolás időkben volt, ahol nagyon tetszett az intézményi könyvtárban dolgozó hölgy. Én 20 voltam, ő 40-50 közötti, vékony, csinos, elegáns, széparcú, de nem mosolygós típusú... és azt hiszem, a kékes árnyalatú szemüveglencséje is kicsit titokzatosabbá tette. Sohasem beszéltem vele, de minden nap ott voltam, megnéztem, álmodoztam. Ennyi.

Na, de vissza a kalandokhoz: a belvárosi kalanddal párhuzamosan megismertem egy másik, idősebb, 60 körüli könyvtárost is.

Mit tegyek, így alakult?!

Az akkori munkahelyem szomszédságában lévő felsőoktatási intézményben dolgozott, véletlen volt a földrajzi közelség, de amikor kiderült, azért igyekeztük kihasználni. Nem volt könnyű, mert nem volt szabad mozgása: már nyugdíjas férje otthon várta, pontosan tudta az időbeosztását.

Az első randi az egyetem parkolójában volt, odagurultam autóval, beült, kicsit beszélgettünk, csókolóztunk... nekem tetszett, ő kifejezetten heves volt. Szeretett rátekeredni a nyelvemre, szinte magába szívta, úgy csókolt. Úgy tudtunk együtt lenni, hogy ha én végeztem 15 órakor, akkor előbb eljött a munkahelyéről - kolléganői fedezték -, és akadt egy, másfél órácskánk a kocsiban. Éreztem, mennyire kíván, bár azért ebben benne volt az is, hogy a férje már nem állt a helyzet magaslatán, neki viszont még voltak vágyai.

De egyre inkább éreztük, hogy a gecifoltos alsónadrág és a lucskos bugyi kevés lesz. Megoldás kellett, és egyik alkalommal azt mondta, kollégájától kapott lakást... mehetünk, amikor akarunk.

Másnap délben ott voltunk, 11. kerületi kis garzon volt, nagyon kellemes, fincsi hely. Elképesztő két és fél órát töltöttünk együtt... imádtam érett teste minden porcikáját, hevessége minden pillanatát. Elég fantáziadús együttlét volt, alig bírtunk kitámolyogni a lakásból.

Ami meglepett, hogy induláskor pénzt tett az éjjeliszekrényre. 

Nem kolléga lakása volt, hanem egy "baszoba". 

A következőket felváltva fizettük... sajnos együttlétünknek az ő nyugdíjazása vetett véget. Nem volt több szabadidő.

De az emlékek csodásak.

Azért attól, hogy állandó partnerkapcsolatban éltem, ismerkedtem továbbra is az internet adta lehetőségeknek köszönhetően. Hiszen tudtam, hogy egy 23 évvel idősebb nővel nem lehet állandó az életem - illetve lehetne, de én azért vágytam saját gyerekre, azt pedig ő már nem tudta nekem megadni.

Pechemre a korombeli/fiatalabb csajok nem egy testes pasira vágytak, én meg kiterjesztettem a radarjaimat az érettebb korosztályra (csak úgy, kufirckeresés miatt), ahol persze több kapásom volt. Már csak a lehetőségre kellett várnom, mert az óvatosság mindig kulcskérdés volt. Nem kockáztattam soha, nem akartam úgy randizni, hogy lebukásveszély legyen.

Párom gyerekei a tengerentúl éltek, így évente egyszer-kétszer elutazott hozzájuk hosszabb időre. Olyankor jött el az én időm.

2005-ben így ismerkedtem meg egy cseten egy 52 éves könyvtárosnővel. Kellemes levelezés, pajkos összekacsintás, visszafogottan pajzán csetelés után ő ajánlotta fel, hogy találkozzunk. Tudta, hogy foglalt vagyok, nálam nem lehet (mondjuk azt nem árultam el, hogy éppen lehetne, továbbra is tartottam magam biztonsághoz), de azt mondta, fussunk össze a munkahelyén. Kicsit veszélyesnek éreztem, de mondta, szerinte nyugis, 19 órakor zár, akkor már senki sincsen ott.

Addigra már túlvoltunk a fotócserén, tudtam, hogy egy helyes, mosolygós, de azért asszonyosan telt, nem éppen fotómodell vár rám. De kedveltem a humorát, a kedvességét, az intelligenciáját, így összeszedtem a bátorságom. Egy decemberi csütörtökön kopogtattam be félszegen a belvárosi könyvtár már bezárt ajtaján. A kinti sötétség megnyugtatott, az kicsit ugyan aggasztott, hogy bent világos van, szóval mi lesz, ha valaki (mondjuk egy ismerősöm) észrevesz... de olyan volt a polcok elrendezése és az ablak, hogy igazából nem is lehetett belátni.

Jött, ajtót nyitott, nagyon kellemes, nálam másfél fejjel alacsonyabb, telt, dús idomú nő engedett be. Helyes arc, szöszi rövid haj, mondjuk 160/90 a testsúlykilogramm :)

Kézfogás, bemutatkozás, kellemes, meglepően fesztelen beszélgetés alakult ki, mondta, hogy kis dolga van még, papírokat rendezgetett, számítógépet kapcsolt ki. Odaálltam mögé, és amíg a géppel ügyködött, finoman masszírozni kezdtem a vállát. Jólesően sóhajtozott, én örültem, hogy örült... 

Pár lámpát lekapcsolt, így diszkrét félhomály maradt, amiben persze jól láttunk még. Felállt a székéből, szembe fordult velem, a kezeim a derekára tette, átkulcsolta a nyakam, és szenvedélyesen megcsókolt. Nem tudom volt-e valaha olyan partnerem, akivel előbb bonyolódtam forró nyelves csókba, mint üdvözlőpusziba. 

Gyorsan történt minden, pillanatok alatt markoltam a méretes seggét, ő csak hevesen smárolt... már a hatalmas csöcseit markoltam, amikor benyúlt a lábaim közé, és hát nem valószínű, hogy meglepetést okozott, hogy a farmernadrágomon keresztül is érezte a kőkemény farkam.

Visszaült a székre, kiszabadította és rábukott... de érezte, robbanásveszélyes az állapot. És bevallottan, nem a szájába akarta kapni.

Pillanatok alatt letolta a nadrágját és a bugyiját, majd a pultra pattanva kitárulkozott. Éppen farokmagasságban ült, kissé hátra dőlve, a karjaira támaszkodva - hála az asztalosoknak, akik biztosan az átlagnál kisebbek voltak, hogy ekkorára tervezték a pult magasságát -, és szinte magába húzott. Azért kapott néhány határozott és mély lökést mielőtt gejzírként belerobbantam volna, de tudtam, ez iszonyú kínos így.

Azért félkeményen még pumpáltam, majd nekiestem a nyelvemmel. Azt nem mondom, hogy elutasító volt, de azért tett egy tétova "jaj, nem kell ám" megjegyzést, de elhatároztam, ha a falloszom ilyen ügyetlen, akkor is eljuttatom valamilyen élvezethez. Nyalással és ujjazással telt a következő 15-20-30 perc... és nem voltam sikertelen. 

Minden tiszta lucsok volt, de megérte :)

Néhány alkalom még akadt kettőnk között, munkahelyén is, majd amikor már szakítottam a párommal, akkor az albérletemben is. 

De az biztos, hogy a könyvtárba járást ő szerettette meg velem :)

Bár Budapest a lehetőségek városa is – ha másért nem, azért, mert az ország nagy vízfejeként kétmillió emberrel, sok-sok munka- és szórakozási lehetőséggel bír –, nekem valahogy nem akart összejönni semmi. Jó, persze, ha az ember nem bulizós típus, nem jár nagyon sehová, úgy elég reménytelen a helyzete. 

Szerencsére a 90-es évek vége, kétezres évek eleje már hozta az internetrobbanást, egyre több ismerkedős oldal (és persze partnerkereső oldal) kezdett el működni. Regisztráltam is párra, ahol fotók alapján válogattam, ábrándoztam, vágyakoztam, így is kezdtem el írni nőknek ismerkedő üzeneteket. 2000. február 5-én kaptam egy válaszlevelet egy 48 éves nőtől, azt írta, kellemesek a soraim, szívesen ismerkedne velem.

25 voltam, kicsit sokalltam hirtelen a köztünk lévő 23 évet, de gyorsan rákerestem az adott oldalon, és a fotó alapján megvolt bennem a vágy, hogy megismerjem. Bájos, mosolygós, szemüveges hölgy, hosszú, göndör szőkésbarna hajjal,. mi baj lehet?!

Randit beszéltünk meg a West Endben este hatra, természetesen előbb odaértem, és izgatottan vártam. Jött és ugyanolyan volt, mint a fotón. Őrült helyes, csupa báj és mosoly, farokállító hanggal :D

Azt mondta, csak a korosztályát kedveli, olyat keres, fiatalabban sohasem gondolkodott. De férje meghalt, volt ugyan barátja, de már egy éve egyedül van, és nem bírja, ő társas lény. Úgy ment haza a munkából, hogy megfogadta, ha ma, a névnapján valaki ráír, az égi jel lesz, és randizik vele. Én voltam a szerencsés.

Úgy döntöttünk, moziba megyünk, akkor játszották a Szabó István rendezte "A napfény íze" című filmet. Multiplex, nagy terem, utolsó sor széle a sarokban.

Fogalmam nincs, miről szólt a film (nyugi, később egyedül megnéztem, mert igazából érdekelt :), mert kb. a főcím után nekem esett. Három órán keresztül fergeteges csókolózás, tapizás volt - miután se a sorunkban, se az előttünk lévő sorban nem ült senki, teljesen zavartalanul dolgozhattunk egymáson. Simogattam a melleit, ő az ágyékom, azt hittem, az a csúcs, amikor a lenge blúza alól a melltartóból elővette a mellét, és a fülembe súgta, hogy nyalogassam. De nem, ő is elővette a farmerban már el sem férő falloszom és egyszerűen leszopott.

Életem addigi legnagyobb élménye volt.

Másnap újabb randi, vacsi, beszélgetés, majd egy sötétebb belvárosi utcában (ahol éppen baj volt a közvilágítással) félreállt a Golfjával, és újra leszopott, ezúttal a kocsiban. Harmadnap randi, ezúttal a Városligetben élveztem a szájába.

Negyedik nap hívott el először magához, reggelig égett alattunk a lepedő.

A kapcsolatunk ilyen lendülete szeptemberig tartott, amikor azt mondta, ismerjük már egymást annyira, hogy hagyjam a fenébe az albérletem, költözzem hozzá.

Hat évig éltünk együtt. Szenvedéllyel, élményekkel, utazásokkal és sok szexszel.

RENGETEG ORÁLIS SZEXSZEL :)

23 évesen kaptam irodai, szellemi munkát Budapesten, nagyon imponált, hogy ennyire jó helyen dolgozhattam, ráadásul mindjárt a Rózsadombon. Vidéki srácként kicsit zavart a nagyváros nyüzsgése, nem voltak ismerőseim, barátaim, egyedül meg nem indultam el felfedezni. Persze, kollgákkal néha volt egy-egy sörözés, mellette moziba, színházba jártam - csupa flörtölési lehetőség :D

A napjaim nagy részét a munkahelyemen töltöttem, élveztem a munkám, és hát volt vonalas telefon. Meg a jó kis bulvárlapok (Mai Nap, Kurír - mondd még valakinek valamit?), amelyekben rengeteg telefonos hirdetés volt. Emelt díjas. Vagy hívhattál nőket, akik búgó hangon csúnya dologokat mondtak, te pedig fapofával ültél azu asztalodnál, néha bólogattál, de nem mertél megmozdulni, mert úgy éllt a farkad, mint a cövek. 

De volt olyan is, hogy felhívtál egy számot, és vakon összekapcsolt egy nővel. Hát, nem tagadom, játszadoztam ezzel unalmas perceimben. Aztán összehozott a sors egy kellemes hangú, érettebb nővel. Semmi szexuális célozgatás, csak a szokásos, ki hol él/dolgozik...stb. Aztán megadta a telefonszámát.

Én egy barátom jól szituált édesapjának egyik használaton kívüli albérletében laktam a Keleti Károly utcában. Azt mondták, az első hónapokban semmit se fizessek, úgyis hamarosan eladják, akkor lesz másik hely, és ha gondolom, menjek velük, ott pedig majd osztozunk a költségeken. Az életterem egy régi körfolyosós bérház egyik felújított lakása volt: a gangról az előszoba/konyha/étkezőbe jutottam, onnan egy szoba volt, két ággyal, amelyek L-alakban helyezkedtek el. Egymagamnak bőven elég volt. 

Volt telefon, eleinte nem használtam, mégsem lehetek olyan pofátlan, hogy ingyan lakom ott, de azért költségeket gyártok. De amikor megkaptam a nő telefonszámát, pár munkahelyi beszélgetés után azért otthnról is hívtam. Kiderült Vácon él... hú de jó, közel van, találkozhatnánk is. Kb. ennyiben merült ki az én fantáziám, pár hete éltem Pesten, azt se tudtam, merre van észak :D

Persze én is megadtam a számom, ő is hívott, kellemesen bizsergető érzés volt.

Talán két hét telt el, amikor egy hosszabb munka után 10 körül értem haza. Éppen megfürödtem, amikor csörgött a telefon. Ő volt. 

"Szia, itt vagyok a Mechwart Ligetnél, felmehetek hozzád?"

Köpni-nyelni nem tudtam, ez nem volt benne a forgatókönyvemben. Farkam persze állt, a vágy tombolt bennem... mondtam, 5 perc, és ott vagyok érte. Felöltöztem, odasétáltam, megismertük egymást. Egy kellemes, negyvenes, de lehet, már ötvenes évei elején járó nő volt. Sohasem beszéltünk az életkoráról, ő tudta, hogy én csak 23 vagyok.

Helyes volt, csinos, a hangját hallottam, amennyit beszéltünk, mintha már ezer éve ismerném - nem okozott gondot, hogy felhívjam magamhoz.

Sok minden nem volt otthon, amivel megkínálhattam volna, a legkényelmesebb hely a kicsi étkezőasztal volt, ott ültünk le és beszélgettünk. Hosszasan, el is múlt éjfél, amikor mondta, már nem tud hazamenni, itt aludna, ha lehet. Felkészült volt, a táskájában lapult törülköző, neszesszerm, váltás ruha.

Mi baj lehet, gondoltam, ha már két ágy van, akkor miért ne. Megfördött, ágyba bújtunk, kicsit még csacsogtunk, és lassan már el is szenderedtem volna, amikor azt mondta, kicsit fázik.

"Bebújhatok melléd?" - kérdezte.

Nagyon zavarba jöttem, én a "nagy rutinos, egyszer már nővel volt" pasi... de igent mondtam.

Bebújt, hozzámsimult, és egyből rámarkolt az álló falloszomra. Csodálatosan csókolt, és úgy fordult rá a farkamra, mint egy párducnő. Hanyatt fekve beterítettek a mellei, ő már be is igazította a dákómat, és mélyen magába engedve lovagolni kezdett. Emlékeim szerint nem sokáig bírtam, elég gyorsan teleélveztem.

Lecsusszant, elment megmosakodni... majd visszatérve egyszerűen ráhajolt a lucskos, ondótól tocsogó kukacomra és tisztára nyalta. Majd visszafeküdt, és folytatódott a csókolózás... nem is hittem volna, ilyen finom a saját nedűm :)

Félóra múlva ismét kőkemény voltam, újra meglovagolt. Akkor már sokkal jobban bírtam, de azért éreztem, az én kezdő hímtagom nem biztos, hogy bírja ezt a tempót.

A második gyönyör után összebújva, ölelkezve aludtunk el. 

Éjszaka felébredtem, talán csak fordulni akartam, amikor realizálódott bennem, hogy egy kiéhezett milf fekszik mellettem. A gondolatra erekcióm lett, ő megérezte... és már lovagolt is.

Mire kivilágosodott, addigra  hotdog-kifliként  4-5 alkalommal biztosan felhúzta magát az izzó rúdra. 7 után távozott... én azt hittem, belehalok, úgy fájt a farkincám... egész nap.

Soha többet nem keresett, ha hívtam, nem vette fel.

Kihasznált és kifacsart,mint egy citromot :D

Kicsit későn érő típus vagyok, azt hiszem. Általános iskolában nem izgattak a lányok, gimnáziumban éreztem úgy először, hogy néhány szép mell, egy-egy bájos pofi meglepő ágyékmozgásokat vált ki belőlem.

De sohasem voltam dögös pasi, nem is mertem kezdeményezni. Amíg mások a maguk bátorságával, rámenősségével csajoztak, én csak ábrándoztam. Egyetlen csaj volt, akivel valami összejött, vele csókolóztam életemben először 16 évesen.

Jött a főiskola, a helyzet nem változott. Pedig addigra a vágyaim és ábrándjaim eljutottak odáig, hogy a csúnyácska évfolyamtársnőimtől kezdve, a csinos hatvanas kollégiumi portásig bárkivel lefeküdtem volna.

A kilencvenes éves közepén még sehol sem voltam a társkeresők, ellenben milyen kincsnek számított egy-egy ÖKM :)

Vettem, kivertem… hirdetéseket böngésztem, kivertem… majd hirdetést adtam fel, kivertem… végül hirdetésekre válaszoltam és kivertem. Igen, volt, hogy napi négyszer.

21 éves sem voltam, amikor ripsz-ropsz, máris elveszítettem. Egy hirdetésemre, amelyben valóban arról írtam, hogy még szűz vagyok és tapasztaltabb nőt keresnék, aki segítene, válasz érkezett.

Hagyományos postai levél a kollégiumba. Egy negyvenes, férjezett nő érdeklődését keltettem fel, megadta a telefonszámát, hogy hívjam fel. Beszéltünk, izgalmas érzés volt, én szűk farmerban, álló farokkal egy telefonfülkében, ő búgó hangon a másik oldalon.

Egyeztettünk időpontot, és néhány nap múlva egy pénteken remegő lábakkal vonatra szálltam Szombathelyen, és irány Budapest. Vakrandi, hiszen azt sem tudtam, kicsoda-micsoda, igaz, ő ugyanilyen helyzetben volt velem kapcsolatban.

A Déli pályaudvar alatti posta előtt beszéltük meg. Majdnem elszaladtam: egy gyönyörű negyvenes nő várt rám. Szia-szia, majd beültem mellé az autójába. Nem ismertem a várost, azt érzékeltem, hogy valahol Budán vagyunk, és egy régi bérházba mentünk fel, egy ügyvédi irodába. A férjéé volt, az egykori lakásban  a nagy iroda mellett volt konyha és hálószoba is.

Fürdés után az ágyban várt… azt sem tudtam, mihez kezdjek. De mindenben segített, csók, nyalakodás… életemben először megízleltem a puncit, előbb a számmal, majd a falloszommal.
Mindenkinek ilyen élményt kívánok elsőre.

Annyit tudtam meg róla, hogy férjezett, egy nagy gyereke van, néha vágyik a kalandra, és izgatja a kezdő mivoltom.

Soha többet nem találkoztam vele, bár egyszer még próbáltam hívni, de üzenetrögzítő válaszolt, és így nem mertem rámondani semmit.

Vajon mi lehet vele? 28 éve volt… 70 feletti lehet. De annyira szeretnék találkozni még vele. 

Csak úgy.